1. A Modern Age Ismerkedésről 🤓

A Modern Age Ismerkedés valójában egy ÓRIÁSI FELADAT elé állít minket. Úgy érzem, nem is teljesen látjuk át, hogy mennyire.

Azt mindenki érzi, hogy rossz csinálni, kellemetlen, fájdalmas és közben nem is eredményes a dolog… A legtöbben leginkább arra vannak felkészülve, hogy jön a következő “pofon”. Közben egyre többen élnek szingliként sok-sok éve, várva, remélve, hogy végre lassan megismerik azt, akivel valahogy működni fog ez. De sehogy sem akar szembejönni az... És akkor még többen döntenek úgy, hogy igazából már nem is akarnak randizni és semmit nem is tesznek érte, hogy megismerjenek bárkit. 🤷‍♀️

Most egy kicsit elemezzük ki, hogy IGAZÁBÓL MI A BAJ a Modern Age Ismerkedéssel. 👇👇👇

Az Ismerkedés szerintem ma azért olyan rohadt nehéz ügy, mert a technológia térhódítása miatt EGYSZERRE nézünk szembe azzal, hogy szinte VÉGTELEN OPCIÓ van, de JÓ ALKALOM egyre kevesebb (olyan, ami nem online, főleg) és közben mi magunk is VÁLTOZUNK a digitálissá vált élet hatására.

Én azt látom, hogy sok szempontból rosszat tesz nekünk emberként az ennyire sok opció. Elvész a súlya a dolgoknak. A kifogyhatatlanság illúzióját kelti a számtalan randi app és a social média. Emberi idegrendszerünknek és szociális beállítottságunknak valószínűleg sokkal egészségesebb volt, amikor csak egy közösségen belül ismerkedtünk, mert az egész világunk akkora volt. Csak az adott faluban, csak az adott városban, vagy persze anno a törzsben… Akikkel egy mikro környezetben éltünk, azokkal hasonló volt a kultúránk és hasonló az értékrendünk. És jóval kevésbé gondolkodhattunk abban is, hogy ha “Petivel” nem működik a dolog, akkor majd biztos lesz más, főleg ahogy korosodtunk, mert nagyjából ismertük az egész felhozatalt! Ezért biztos jobban értékeltük és elszántabban kötődtünk a mi “Petinkhez / Marinkhoz”…

Azt nem állítom, hogy jobb minőségűek voltak a régi párkapcsolatok, mielőtt visszavonhatatlanul összenyitott minden kultúrát és tájegységet az online tér. Főleg érzelmileg nem gondolom, hogy a régebbi kapcsolatok fejlettebbek lettek volna, mert én azt látom, hogy a ma embere egyre tudatosabb, egyre több értelemmel tekint az érzéseire, ez pedig jótékony a kapcsolatok belső klímájára, az 100.

✅ De az szilárd meggyőződésem, hogy a működő párkapcsolatok nr. 1. feltétele az ELKÖTELEZETT SZÁNDÉK mindkét fél részéről. ☝️ Az elköteleződésnek pedig egy szűkebb piac jobban kedvezett. Most ettől vagyunk hát jóval törékenyebbek már alapból. ❌

✅ Az is meggyőződésem, hogy két ember a hasonló prioritásai és a közös értékei mentén tud JÓ PÁROSÍTÁST ALKOTNI. Az ellentétek lehet, hogy vonzzák egymást, de az ellentétekkel nem jó együtt élni. Ebből a mítoszból lassan már kinő a világ is, úgy érzem. Márpedig nehezebb hasonló mentalitású és értékrendű embert találni magunknak, ha “bárhonnan” kell keresnünk és nem egy olyan közösségen belülről, ahol otthon vagyunk. ❌

🤷‍♀️ Ezért mondom, hogy a szinte végtelen opció baj. Elég nagy baj. 👉 Mégis jobb lesz, ha KIHÍVÁSNAK nevezzük inkább, mert innen NINCSEN VISSZAÚT… a nagy halmazban, a túl sok lehetőség közt kell megtalálnunk mostmár a helyünket menthetetlenül.

2. Kettes számú probléma: hogy KEVÉS LETT A JÓ ALKALOM is az Ismerkedéshez.

Ha nincs kifejezetten olyan munkánk vagy hobbink, ahol rengeteget kontaktálunk emberekkel, a technológia alapvetően nem tett jót annak, hogy mennyire könnyen vagyunk nyitottak idegenek, új emberek felé. Elszoktunk tőle. Abszolút komfort zónán kívüli élménnyé vált.

Csak azokkal kommunikálunk, akiket ismerünk. Velük megyünk el helyekre, velük szervezünk programokat, még ha nagyobb társaságba, eseményre mozdulunk ki, általában akkor is velük beszélgetünk. Rendkívül ritkává vált, hogy ma egy ember nyitott legyen új, ismeretlen emberek felé!

Aztán. Ma szinte mindenki begyűjt legalább néhány rossz tapasztalatot idegenekkel kapcsolatban. De a bizalomnak és a nyitottságnak MÉG JOBBAN betesznek azok a CSALÓDÁSOK, amiket nem idegenekkel, hanem a hozzánk legközelebb álló emberekkel szereztünk: a zátonyra futó románcainkkal.

Közben sokan még mindig teljesen elzárkóznak az online ismerkedéstől, hiányolják a személyes kontaktot, érthető. Az első benyomást, azt a rengeteg spontán információt, amit egy szempillantással szerezni lehet élőben. Hiányolják azt is, hogy ott legyen egy ÉLŐ KONTEXTUS, hogy valamit éppen csinálunk és közben tudjuk felvenni egy új emberrel a kapcsolatot! Ne egy kávé / ital mellett kelljen erőlködni egy “interjú-beszélgetésben”. Ez is érthető. Csak közben ilyen alkalom valóban egyre kevesebb akad. És a legtöbben még akkor sem elég nyitottak & kezdeményezőek, amikor végre alkalmuk lenne rá! 🤷‍♀️

4. Rengetegen úgy ismerkednek, hogy “nem ismerkednek”. Vagyis elvileg nem akarják még kivinni magukat a randi piacra, de gyakorlatilag görgetik a cseteket és “ha olyan jön szembe”, azt megnézik. Ennek pont az lesz a következménye, mint ha bemennénk egy szupermarketbe úgy, hogy nem akarunk müzlit venni, aztán a müzli soron sétálgatnánk és valamit kicsit megfognánk, aztán visszatennénk, megfognánk, aztán elejtenénk vagy esetleg minket “tenne vissza” némelyik műzli. Ebből sok minden lesz, csak tudatos bevásárlás nem. Hogy mi fog történni velünk abban a szupermarketben, az egy oroszrulett. A random szerencse kezébe adtuk magunkat. Az életben brutál fontos a SZÁNDÉK. A céltudat. Egyébként SODRÓDÁS VAN. Ma iszonyú sokan az ismerkedésben pontosan ezt csinálják: sodródnak. Az élet pedig valahogy nem bánik kesztyűs kézzel a hajtótöröttekkel, inkább újabb csalódás felé sodorja őket. 🤷‍♀️

5. Így végül egyre többen NEM ISMERKEDNEK EGYÁLTALÁN. Ez aztán végképp érthető.

Ennek mind az a következménye, hogy ma valószínűleg több ember ül otthon és áhítozik magányosan egy jó partnerről, mint valaha.

A helyzet nem ideális, de nem reménytelen.

Azért nem, mert én azt látom, hogy a legtöbben még nem jutottak túl a Modern Age Ismerkedéssel kapcsolatos ellenérzéseiken és ezért viszonylag TÉTLENÜL áhítoznak otthon arról a jó partnerről. Főleg ahhoz képest tétlenül, amit a Modern Age Ismerkedés valójában megkövetelne. ☝

Fogyasztói társadalommá váltunk. Minden szinten. Őszintén sajnálom, de ez a randizásra is igaz! Ma az Ismerkedés pontosan akkora és olyan jellegű feladattá vált – mint kiválasztani a hozzánk illő, megbízható, ár / érték arányban optimális PORSZÍVÓT, valami szép színben, amire jó garancia is van! Sőt. Porszívóból legalább elérhető rengeteg replika… rá tudok mozdulni arra, ami anyukámnak bevált!

Lelövöm a csattanót. Óriási mennyiségű lehetőség elérhető, szinte végtelen ember, akit meg lehet ismerni, online vagy offline, akár a világban utazva, határokon átívelve. De olyan partner, aki IGAZÁN hozzánk illik és ezért Igazán Jó nekünk, az természetesen továbbra sincs sok. És ha egy nagy halmazból kell kihorgásznom magamnak azt a kevés igazán ropogós, ízletes “halat”, az mit jelent? Hogy volumen-horgászásra lenne szükség!

Mielőtt már gondolatban elfáradsz attól, ahogy elképzeled, hogy 100 emberrel fogsz randevúzni, hogy aztán a top 10%-ból kiválaszthasd a befutót – szögezzük le, hogy természetesen a szerencse is faktor és mellénk tud állni. De KIZÁRÓLAG akkor, HA egyébként aktívak vagyunk! Vagyis lemegyünk szépen a tópartra és bátran és türelmesen kilógatjuk a horgunkat! (Ez itt pusztán egy metafora, kérem, nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik.)

Ha ezt megtesszük, akkor nem kell statisztikai alapon nyomni a horgászást, mert megtörténhet, hogy már a tizedik hallal olyan elégedettek leszünk, hogy mind a 10 ujjunkat megnyaljuk vacsorára és ennél több nekünk nem is kell. És ehhez csak a 10. halig kellett eljutni, ott megvan a match és az elégedettség. 🦈💞

Lefordítva, hogyha tényleg szeretnénk megismerni valakit a modern age-ben, akkor ahhoz ma mindenképpen mozgásban kell lenni. Tenni dolgokat. Mozgatni a lehetőségeket. Vagy személyesen, vagy online. Statisztikai alapon könnyen lehet, hogy nem lesz elég 1-1 emberre ránézni és bennük meglátni a tökéleteset. Statisztikai alapon valójában sokkkkkkal többet kellene tennünk egy-egy új, Igazán Jó ismeretségért, mint amit jól esik bevallani… De ha már tényleg mozgásban vagyunk, akkor a szerencsének van lehetősége mellénk állni.

A New Age Ismerkedés nem könnyű feladat. Ahogy ma egy porszívót kiválasztani sem az. Túl sok az opció, minden digitális, az eszközeinkbe merülve élünk és nem vagyunk nyitottak. Nagyon nem. Ezért a New Age Ismerkedés mindenekelőtt elszántságot ÉS kitartást követel meg mindenkitől, aki valóban szeretne magának egy Igazán Jó partnert kihorgászni.

És most kérlek gondolj bele abba is, hogy statisztikailag vajon hány db teljesen random emberre jut 1 olyan személy, aki hozzád nagyon durván ideálisan passzol. A Te nemedhez, korodhoz, élethelyzetedhez, ízlésedhez, személyiségedhez, aktuális céljaidhoz… csak nagyon durván.

Vajon 100 db random, full vegyes nemű, életkorú, életstílusú ember között van 1 db, aki hozzád Igazán Jó match?

Biztos, hogy nincs. Inkább 500-ból vagy 1000-ből 1 lehet az arány. Ezt persze sosem fogja pontosan kiszámolni senki, szóval elég, amit megérzésből tippelsz.

De már úgyis tudod, hogy ezzel az egésszel oda akarok kilyukadni, hogy ha a Te Igazán Jó matcheid aránya a népesség jóval kevesebb mint 1%-a, akkor az az energia, amit az utóbbi 60 napban az ismerkedésbe fektettél, nagy eséllyel, egyáltalán nem volt elég ahhoz, hogy célt érhess….